Budapest – Hungary

Építőipari cégemet 5 fővel, 2010-ben indítottam. Akkoriban csak kisebb szakipari munkákat, felújításokat végeztünk – úgy tűnt, hogy nagyobb megbízásokra nem is számíthatunk a közeljövőben. De nem aggódtam, hiszen valahol el kell kezdeni!

Derült égből

Alig egy évvel később felkeresett egy ügyfél azzal a kéréssel, hogy vállaljuk el egy komplett társasház renoválását, és mindent, ami ezzel jár. Talán a meglepődöttség, vagy a túláradó öröm beszélt belőlem, de azonnal rávágtam, hogy természetesen számíthat ránk. Amint letettük a telefont, és kezdtem visszatérni a földre, rájöttem, hogy ez nem is lesz olyan egyszerű hadművelet.

Kevés emberrel dolgozom, nincsenek komoly beszállítóim, sőt elegendő homlokzati állvánnyal sem rendelkezem! Az igazán nagy falatot mégsem az új alkalmazottak, vagy beszállítók megszerzése jelentette. Néhány telefonhívást követően ezt a kettőt már ki is pipálhattam a listámon. Arról viszont lila gőzöm sem volt, honnan béreljek állványt. Olyat, ami masszív, biztonságos, és könnyen összeszerelhető. Azonnal nekiálltam keresni. Találtam egy céget, aki nem csak, hogy megfelel az elvárásaimnak, kedvező feltételeket biztosít, kiszállítja, felépíti, és le is bontja a komplett homlokzati állványt, ha kérem.

Az utolsó simítások

Felvettem velük a kapcsolatot, és rövid időn belül meg is kaptam a komplett árajánlatot. Ennél kedvezőbb feltételekkel még nem találkoztam – persze ezt mindenki a maga pénztárcájához méri!
Az üzlet megköttetett, így kis idő múlva neki is láthattunk a társasházi munkálatoknak, amiket később természetesen eredményesen el is végeztünk.

Máig kis cégem lenne, kevés emberrel és megbízással, ha nincs a homlokzati állvány bérlés!

Megszámolni is nehéz lenne, hány új csodaszert találnak fel nap mint nap – legalábbis a hangzatos marketingszövegek szerint. Könnyű lenne azt gondolni, hogy a lúgosítás is csak egy a sok divatos humbug közül, úgyhogy tisztázzuk már az elején: a lúgosító ételektől nem lesz varázsütésre Brad Pitt a férfiakból, és Scarlett Johansson a hölgyekből, nem fiatalodik tőle senki 40 évet, és a féllábú sem perdül táncra a fogyasztásuktól. Viszont valóban helyreállítja a szervezet pH szintjét, ami nagyban javíthatja az életminőséget.

Bármit, csak búzafűlét ne!

Márpedig de! Legyünk őszinték: a búzafű első (és második és harmadik) blikkre nem tűnik emberi fogyasztásra alkalmasnak. Gyanús az egész, és messze nem olyan ínycsiklandó, mint egy rántott hús, vagy egy adag töltött káposzta. Ellenben összehasonlíthatatlanul egészségesebb azoknál: lebontja a szervezetben felgyülemlett káros anyagokat (trendi szóval: mérgeket), és így tisztítja a véráramot. Drakula is megnyalná a tíz ujját ilyen makulátlan vér után!

Gusztus dolga, hogy a búzafűlé enyhén édeskés íze kinek mennyire jön be, jótékony hatása viszont vitathatatlan. A lúgosító ételek között szinte nincs is hatékonyabb: gyulladáscsökkentő, vitaminokban gazdag, sőt, a bőr- és légúti megbetegedések legyőzésében is kiváló. A búzafűlé ára igencsak pénztárcabarát, úgyhogy ez sem lehet kifogás.

De nem vagyok én kecske!

Húst hússal, és hozzá még egy kis húst – ismerős hozzáállás az ilyen. Lúgosítás közben azonban nem kell 100%-ban növényevőnek lenni, a hangsúly a mértéken és a lúgosító ételekkel történő ellensúlyozáson van. Az olyan savas élelmiszereket, mint a tésztafélék, a tea, a kávé vagy a szénsavas üdítők viszont mindenképp érdemes elhagyni. Nem fognak sokáig hiányozni, legfeljebb néhány hétig!

Unásig ismert – és igaz – közhely, hogy az életmódváltás mit sem ér testmozgás nélkül. Méregtelenítés esetében ez hatványozottan igaz, hiszen heti háromszori edzéssel és bőséges folyadékbevitellel nagymértékben növelhető a lúgosító ételek jótékony hatása!

A kerékpároknál a márka majdnem ugyanolyan fontos, mint az autók esetében. Az öreg motorosoknak (bringásoknak) vannak jól bejáratott gyártóik, akiknek a termékeire esküsznek.  Kezdőként sem árt, ha el tudunk igazodni az egyes típusok között, ebben pedig nagy segítség egy olyan webshop, ahol a kerékpár modelleket márkák szerint is rendezhetjük. Az alábbiakban bemutatunk néhány megbízható, és méltán népszerű magyar és külföldi kerékpármárkát.

Gepida – hazai minőség

A magyar gyártmányú gepida bicikliket több mint húsz országban forgalmazzák, emellett a cég a világ legjelentősebb szakmai kiállításain is bemutatja termékeit. Hagyományos biciklik mellett elektromos kerékpárokat is készítenek.

Hauser – gyermeki örömök

A Hasuer kerékpárok megkerülhetetlenné váltak az elmúlt évtizedekben, ha gyermek- és családi kerékpárokról van szó. Masszív bringáik kézzel készülnek, így garantált az igazán kiemelkedő minőség.

Kellys – 25 év tapasztalat

A szlovák Kellys kerékpárok negyedszázada jelentek meg a piacon. A márka a kétezres években vált igazán népszerűvé, napjainkban több mint 35 országba szállítanak kerékpárokat szerte a világon.

Koliken – magyar sikertörténet

Az 1991-ben alapított Koliken kezdetben kizárólag alkatrészek és kiegészítők gyártásával foglalkozott, majd 1994-től már saját gyártású bringákkal is jelen vannak a piacon. 2010-ben 70 000 kerékpárt értékesítettek csak Magyarországon.

Kross – sport és szenvedély

Az „Év kerékpárja” és „Aranyhajtómű” díjas lengyel márka 2009 óta elérhető idehaza is. A sportos, megbízható és strapabíró Kross biciklik a profik között is nagy népszerűségnek örvendenek.

Neuzer – formabontó megoldások

Az Esztergomban gyártott Neuzer kerékpárok extravagáns megjelenésükről, megbízhatóságukról és remek ár-érték arányukról híresek. A termékpalettában MTB, országúti, trekking és városi modell egyaránt megtalálható.

Schwinn Csepel – a régi jó dolgok

A márka, amit senkinek nem kell bemutatni. Az elnyűhetetlen Schwinn Csepel kerékpárok közel 90 éve elengedhetetlen tartozékai a kirándulásoknak, városi bringázásoknak. Ma több mint 50 fajta korszerű és divatos modellt gyártanak Csepelen.

Ami még fontos

Bármelyik gyártó mellett is tesszük le a voksunkat, vásárlás előtt célszerű átgondolni, hogy pontosan mire is fogjuk használni új kerékpárunkat. Ha csak a boltba akarunk legurulni naponta egyszer, nem érdemes mountain bike-ot venni. Ugyanígy, hegyi túrákra ne city kerékpárt vásároljunk. Az igényeink pontos felmérésével a webáruházak kínálatában is könnyebben eligazodunk, és kisebb a csalódás esélye is. Ha mindezt tisztáztuk, már csak a vételárért kell pedálozni egy keveset!

Szabi: magas, fekete hajú, elszánt, mégis jóindulatú és higgadt férfi, akit sokáig páromnak tudhattam.

Azt hiszem, jók lehettünk volna együtt. Ha rajta múlik, ebből házasság meg gyerek lett volna.

Én voltam az, aki az ambivalenciát újra és újra mozgósította, mert a párkapcsolati káosz ismerősebb volt, mint a nyugalom. Féltem, ha épphogy, csak „ elvagyunk” egymás mellett, talán megun. Ostoba egy hozzáállás, de az érzelmek nem épp a logikus működésükről híresek…

Egy több napon át tartó „elégedetlenkedés, problémakeresés” elnevezésű, Szabi által túlságosan jól ismert epizód során aztán eljött az, amire akkor talán már én is számítottam.

Ismertem annyira Szabit, hogy amit ő egyszer kimond, azt nem dühből, vagy bosszúból vágja a fejemhez. Megfontolt, következetes ember – és épp emiatt szorult össze a gyomrom az utolsó hozzám szóló mondata hallatán: „Többé nem akarlak látni”!

És elment. Az ajtót sem erőszakosan csapta be: megszokott modorához illően azt elegánsan behajtotta, és ebből a kimért tudatosságból vált számomra egyértelművé: ez itt… ez volt az utolsó alkalom köztünk.

Még most is hallom, ahogy utoljára kattan a zár.

Nem tudtam, mihez kezdjek nélküle. Néhány napig otthon, begubózva rágtam magam a történteken, próbáltam kapaszkodót vagy megoldást találni. De a szívem mélyén éreztem: itt nincs már min gondolkodni.

Egyik – leginkább szomorú vasárnapra – hajazó szerdán, papír zsebkendő után kutakodva (készleteim érthetően kifogyóban voltak) egy avítt könyvbe botlottam. A kedvencébe. Még tavaly mutatta meg ezt a szerzőt és adta kölcsön (mi lesz velem az állandó inspirációja nélkül?) – és kérte, vigyázzak rá, antikváriumi darab, a szívéhez közel áll.

Most mi legyen?

Ez az ember nem akar többet látni, láthatóan kifogyott a türelemből. A könyve, a kedvence meg nálam maradt – talán az utolsó kapocs, ami két távolodó embert összeköthet.

A könyv visszaadása, mint pitiáner indok, egy pillanatig lehetséges ürügyként sejlett fel, hogy pár szót válthassak vele telefonon, vagy személyesen. Ám az efféle kínos találkozó egyikünkre sem vallott (Szabira főleg nem), így a gondolatot hamar elvetettem.

Hívtam a futárt, és a lelkére kötöttem, hogy finoman bánjon az értékes regénnyel és jöjjön… minél előbb jöjjön. Az utolsó, hiábavaló kapcsot is szét akartam nyitni. Ha vége van, legyen vége, semmiféle emlék ne táplálja a múltat. Ha ezt akarta, tiszteletben tartom. Néhány szavas levéllel kísértem a csomagot, melyben biztosítottam őt megbecsülésemről és köszönetet mondtam az elmúlt 3 évért. Szerencsére a futárszolgálat vállalta, hogy házhoz jön – a lakásból való kimozdulás azokban a napokban már-már ismeretlenné vált számomra.

Elég hamar odaérhetett a könyv, mert már másnap jött az SMS: „Köszönöm.”

Ennyi. Köszöni. Mindig az a higgadt hozzáállás, amit úgy irigyeltem tőle.

Betettem a legfájóbb szerelmes dalt, amit el lehet képzelni, és órákon keresztül bömböltettem. Meg én is bömböltem, persze. Végleg oda minden…

Este a telefonom kijelzőjén egy új SMS fogadott. Szabi volt az, már pár órája ott várt az üzenet, hogy megnyissam.

„Valami még nálad maradt: az összes álmom.”

Megszédültem, és úgy maradtam.

Válasz híján, meg talán a magányos napok hatására, tőle szokatlan türelmetlenség foghatta el, mert nemsoká fel is hívott.

És aztán kinyögte: „Látni akarlak”.

Órákig keresgélsz a ruhaüzletek fogasain, hátha akad egy normális szabású, színű, anyagú 44-es felső? Feladtad, hogy találj egy 48-as méretű, csinos alkalmi ruhát? Nem vagy egyedül, de van remény!

Bár az emberiség megoszlása S-XXL méretig teljesen arányos, ez valahogy a ruhás boltok kínálatán nem látszik. Mintha csak címlaplányok rohangálnának a világban, és molett divatra egyáltalán semmi szükség se lenne. Nyilván abból a megfontolásból, hogy aki dundi vagy túlsúlyos, az ne is akarjon jól kinézni, csinosan megjelenni, a legjobb nyilván az volna, ha lehúzná magát a vécén. Igaz, ma sokkal jobb a helyzet, mint akár pár évvel ezelőtt is, amikor igényes, csinos minőségi molett ruhát találni szinte képtelenség volt.

Azóta van már jónéhány molett divat nagyker is, akik eleve molett nőkre tervezett ruhákat árulnak, és nem egyenszabású „zsákokat”. Hiszen csak azért, mert nagy méretű egy ruha, még lehet nőies vonalvezetésű, fantáziadús, előnyösen szabott hovatovább merész vagy extravagáns.

Egyes kollekciók 42-54-es méretig is kaphatók a neten, érdemes rákeresni a molett divat, molett ruha szavakra és válogatni. Plázákban, ruhás boltokban úgysincs nagy esélye annak, hogy ilyen üzletbe botlunk…

Egy barátom fényallergiás. Ritkán mehet napfényre, általában azt is valamilyen védőruhában teheti csak meg. Neki kerestem valami spéci ajándékot, és bevallom, magam sem gondoltam, hogy az épp egy UV-szűrős esernyő lesz.

Tudta-e a kedves Olvasó, hogy az esernyő eredetileg nem is a víz ellen védett? Én sem hallottam még róla, itt adták tudtomra. Az esernyő ősét az ókorban a napsütés ellen kezdték el használni, 3000 éves pályafutását Egyiptomban, Babilonban és Kínában kezdte. Akkor általában a vallási vezetők vitték magukkal, mint afféle hordozható árnyék.

Eső elleni védekezésre Periklész korában a görögök kezdték el használni. A fennmaradt emlékek szerint a luxuscikknek számító esernyőt leginkább a rabszolgák használták – előkelő asszonyok feje fölé tartva. védekezésre használták.

Az esőtől óvó ernyő Európa másik felén általánosan csak a 18. században terjedt el – hol máshol, mint az esős Angliában?  Az esernyő prófétája a londoni Sir Jonas Hauway volt, aki nemcsak a bevételüket féltő kocsisokkal küzdött meg, hanem a városiak megvetésével is. Mindennek ellenére Sir Jonas harminc éven át sétált esernyője alatt a városiak gúnyának céltáblájaként, mígnem megérkezett az áttörés.

Az akkoriban még súlyos, több kilós, valódi bőrponyvás esernyő több kilót is nyomott, és általában több generációt is kiszolgált. A mai összecsukható, női táskában is észrevétlenül meglapuló darabokon bizonyára épp úgy elámulnának a korabeli kisasszonyok, mint a leégéstől védő UV-szűrős esernyőn. Hol van már a csipkenapernyő  – és hol van már a veszélytelen napfürdőzés kora?

Az UV-szűrős esernyő azoknak is tökéletes választás, akik bár fényallergiával nem küzdenek, de szeretnék magukat megóvni a perzselő napsütés káros sugaraitól, vagy városnézésre indulnak a tűző napon.  Ki tudja, lehet, hogy a klímaváltozással együtt az esernyő is új korszakát kezdi, mint hordozható árnyék…?

Igencsak akadozott a régi zár az ajtóban, de a teljes zárcsere mellett akkor döntöttem, amikor elhagytam a kulcscsomómat. Milliókat érő döntés volt, ahogy az később kiderült.

Tudtam én, hogy a bejárati ajtónk nem a legújabb, de mivel jó környéken lakunk, emeleti a lakásunk, plusz még egy izmos hevederzár is feszül belül az ajtón, ezért nem aggódtunk a betörők miatt.

Zárszerelés miatt egyszer már ki kellett hívni egy profi zárszervizes céget, ők pedzegették, hogy biza nem ártana valami komolyabb biztonsági zárat beépíteni, mert a hagyományos zárakat egy betörő percek alatt feltöri. Foglalkoztam én ezzel? Dehogy foglalkoztam!

Aztán valahol elhagytam a kulcsom és egyértelmű volt, hogy zárat kell cseréltetni. És ha már egyszer zárcsere van kilátásban, akkor az legyen is olyan! Felhívtam ezt a zárszerelő céget, kijöttek, felmérték, másnapra már készen is volt a kombinált védelem.

Többpontos zárat valamint cilinderzárat kapott a bejárati ajtó és a hevederzárat is lecserélték. Gyakorlatilag kulccsal is percekig tart ki-bejutni, de hát ugye, sosem lehet tudni.

Annyira nem, hogy egy szép szerdai napon a házunk előtt villogó rendőrautókra, fel-alá mászkáló helyszínelőkre értem haza. Az egész folyosót kifosztották, feltehetően 1-2 óra leforgása alatt. A bejárati ajtók mind régiek voltak, elavult zárakkal, könnyűszerrel bejutottak rajta a dörzsölt betörők. Az én ajtóm, meg mint egy krőzus, délcegen, vigyorogva állt, azon bizony be nem jut senki olyan könnyen. Látszott, hogy piszkálgatták a rossz fiúk a zár körül, de mivel bonyodalmasnak tűnt, feladták.

Felhívtam örömömben a zárcserét végző céget, elújságoltam nekik a történteket, és csak annyit mondtak, hogy na ugye, hogy megérte!?

Hamarosan beköszönt a hűvös idő, lőttek a szabadtéri mókának… vagy mégsem?

Álmodozott már arról, hogy a karácsonyi vásárok sült hústól illatos, borgőzös forgatagát a saját kertjébe költözteti? Jól tette! A sercegő hús mámorító párája ugyanis nem csak a nyári kerti partik kiváltsága… a kerti grillen sült porhanyós hús tapasztalataink szerint minden alkalommal a téli összejövetelek középpontjává válik. Hogyan vágjunk neki rendhagyó terveink megvalósításához, hogy minden dércsípte arcra mosoly kerüljön a téli party-n is?

Végy egy masszív, fedhető kerti grillt…

Olyan színvonalas kerti grillbe fektessen, amely ellenáll a téli-nyári időjárásnak is, és bármilyen körülmény alatt állja a sarat! A téli sütögetés elengedhetetlen kelléke a grill fedél, amely megakadályozza, hogy a zimankóban túl sok hőt veszítsen a grill. Gondoskodjunk a kerti konyha lefedéséről is, vagy rögzítsünk az oldalára valamilyen huzattalanító panelt, hogy megóvjuk a kerti sütőnket a befúvásoktól. Ha a benti konyha kényelmét szeretnénk a szabad vinni, válasszuk a kerti épített konyha által biztosított, minden részletre kiterjedő megoldásait.

Tippek a kerti grill téli használatához

-Vágjon vékonyabb hússzeleteket, hiszen a sütési ideje a megszokottnál így is hosszabb lesz.

-Ha faszenes kerti grillt használ, készüljön tüzelőanyaggal bőven!

-Használjon hősugárzót a vendégek kényelméért!

-A sütéshez szükséges eszközöket úgy tárolja, hogy semmiképp ne tudjanak odafagyni a hideg felületekhez.

-A forralt bor és a pálinka segíti a belső tűz fennmaradását.

Rajongok az akváriumokért. Nem is a halak tetszenek, hanem az a hangulat, amit egy profin megépített akvárium magából áraszt. Nézem, és megnyugszom. Régóta szerettem volna egy tengeri akváriumot a nappalimba, de a kész akvárium szettek valahogy nem nyerték el a tetszésemet.

Meg aztán, mivel nem vagyok egy nagy akvarista, és a műszaki képességeim sem haladják meg az általános iskolai szintet, ezért jobbnak láttam szakértőkre bízni az akvárium készítést. Már csak azért is, mert egy szép, gazdag tengeri akváriumot úgy összerakni, hogy az tartós legyen, eléggé komplikált feladat.

De ha az alábbiakra figyelünk, fenntartható az azúr kékség!

Milyen is egy tengeri akvárium?

Először is drága. Vagy legalábbis többe kerül, mint édesvízi társa.  A sós élővizet fenntartani egy 3. emeleti nappaliban, belátható, hogy nem olyan könnyű. Az élőlényeket szintén nem lehet oly olcsón beszerezni: a korall és a bohóchal is importköteles. Legalábbis magyar földön kissé tájidegen. Az egzotikus akváriumnak tehát ára van, ezt jó, ha előre elfogadjuk.

Mi kerül rajta olyan sokba?

A tengeri ökoszisztéma fenntartása. Ehhez speciális vízkezelő, víztisztító gépek kellenek. A hőmérsékletet állandó szinten kell tartani, akkor is, ha cseréljük a vizet. Hogy csak néhányat említsek a speciális tengeri akváriumi gépek közül: lehabzó, áramoltató és felnyomó szivattyú, vízszűrő, kalcium reaktor, szén-dioxid palack, fűtő és hűtő rendszer, vízlágyító, ozmózisszűrő, sósűrűségmérő stb.

A víz minőségét is állandóan figyelni kell spéci víztesztekkel. Mert ha már egyszer sok pénzért megcsináltuk (megcsináltattuk) az akváriumot, ugye, nem szeretnénk néhány hónap alatt hazavágni. Tehát pótolni kell a nyomelemeket, a fertőtlenítő anyagokat, sókat, valamint a növényeinket és halainkat éltető vitaminokat, ásványi anyagokat.

Az akvárium telepítése sem megy egyik napról a másikra. Tengeri akváriumnál ugyanis meg kell várni, amíg az egészséges közeghez szükséges jó baktériumok elszaporodnak, és csak ezután lehet folytatni a betelepítést.

Igen, macerásnak hangzik, de ha egyszer kész, akkor csak figyelni kell rá, rendszeresen karbantartani és gyönyörködni benne!

Mindig szívesen fogadtam, ha szerepeltem valaki esküvői vendéglistáján. Valahogy simogatta a lelkemet. Egészen addig túláradó örömmel álltam a „dologhoz”, amíg (minden alkalommal) el nem jutottam a nászajándék témáig. Na, az teljesen kiverte nálam a biztosítékot! Sosem tudtam, hogy melyiket válasszam a jobbnál jobb kristálypoharak közül.

Csak azt pörgettem az agyamban, hogy olyan ajándékot kell találnom, ami nem túl olcsó, de nem is túl drága. Az arany középutat nem könnyű megtalálni. No de, a saját örömömre (és talán a tiédre is) mára már kikupáltam magam az esküvői ajándék témában. Így hát vége a kellemetlen, a halálosan ciki helyzeteknek. De pszt! Ami most jön, az maradjon kettőnk között!

Ezeket soha! Komolyan. Soha! Eszedbe ne jusson!

Cuki apróságok: az összes létező, hasznavehetetlen dísztárgy a világban. Nem, nem kell nekik a sószóró, sem az ölelkező medve pár!

Konyhai cuccok: edénykészlet, pohárkészlet, nagyik korabeli népi kerámia. Sorsuk: vitrinbe mind!

Ha Picassora nincs pénzed, hanyagold a festményeket, műalkotásokat!

Könyvek: szerinted elolvassák a jó házasság titkáról szóló tanulmányokat?

Hagyományos hímzett terítő, díszpárna. Ugyan már, felfogadtak dekoratőrnek?

Ehető b****. Ezt inkább le sem írom. Megbánnám.

Na, most fogod a fejed. Nyugi, ha meg van a blokk, akkor vissza tudod vinni a boltba a már felhalmozott cuccokat!

Vedd személyesebbre, ezekkel próbálkozz inkább:

-          Receptes könyv a Te házi praktikáiddal: enni mindig fognak.

-          Fényképalbum a pár közös képeivel: ez olyan megható!

-          Ajándékozz élményt, vidd fel egy kicsit adrenalin szintjüket: például ugorjanak ki egy repülőből együtt. Annyi lehetőség van!

De az örök befutó mégis csak a pénzes boríték!
Meghűlt benned valami? Én csak a puszta tényeket mondom. Egyáltalán nem ciki némi zsetont csúsztatni a gratulációs borítékba! Hidd el, hogy örömükben azt sem tudják majd, hova legyenek! Repesve fogadják majd, hogy végre valaki nem akarja őket elhalmozni szükségtelen ajándékokkal. Hallgass rám! Vidd vissza a kristálypoharakat, amiket a szekrény aljában rejtegetsz!