Budapest – Hungary

1. Fesse át az ajtókat és cserélje le a kilincseket!

Ha viszonylag gyorsan, és nem mellesleg, kisebb anyagi befektetés árán vinne új színt a lakásba, keressen egy átlagtól eltérő, harmonikus színkombinációt (pl. sötétbarna+arany, fehér+fekete) az ajtótesthez és a kilincshez! Az ajtó festéséhez nem kötelező mesterembert hívnia, azt némi előkészület és ismeretszerzés révén akár Ön is elvégezheti. Az elegáns, vagy épp modern stílusú kilincseket pedig már online is megrendelheti, így a különböző modellek közötti böngészésre sem kell felesleges energiát pazarolnia.

2. Az ablakkilincsek és a szekrények fogantyúi se maradjanak ki a jóból

Ha teljes körű megújulásra vágyik, ugyanezen elv alapján a többi nyílászárót, sőt a különböző fogantyúkat is cserélje le, vagy fesse át. Ha a ház összes kilincse, fogantyúja és nyílászárója egységes színeket vesz fel, annak esztétikai és komfort hatása Önt és családját is meglepi majd!

Bejegyzés: 1929 tavasza

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer régen egy kék színű, dinamós, kontrás bicikli. Úgy hívták: Csepel.
…
Majd egyszer csak hopp, 1970 lett, így Csepel története hamar feledésbe is merült. No de ne ugorjunk ennyire előre a mesében! Ez a szegény dinamós bicikli szomorúan konstatálta a ’70-es évek derekán, hogy a műszakilag jobban felszerelt, kinézetében is pompásabb kétkerekű, a mountain bike (Monti) bizony lekörözte őt. Ahogyan azt Csepel is sejtette, gazdája, az akkoriban még fiatal Ferike leváltotta őt egy ilyen korszerű darabra. Bár tartott tőle, hogy neki tovább nem lesz maradása, örömmel fogadta, hogy mégsem válnak meg tőle. A fészerben talált kényelmes hajlékra, ott töltötte a poros mindennapokat.

Ahogy teltek – múltak az évek, Csepel egy társat kapott maga mellé. Igen, őt, pont őt, akire évekkel ezelőtt lecserélték. Lassan, szomorúan gurult be a fészer ajtaján Monti, Ferike második kerékpárja. Csepel először azt sem tudta, hogy szólítsa meg a számára nagyon is ellenszenves kerékpárt. Végül összeszedte minden erejét, és dohos hangon (és gúnyosan persze!) megszólalt:

-          Khm. Khm. Szia Monti!

-          Szia Csepel!

A kék kis bicikli, kíváncsiságának eleget téve folytatta a beszélgetést.

-          Mondd csak Monti, milyen évet írunk most?

-          1990-et – válaszolta unottan a mountain bike.

-          És, mondd csak, mi az oka annak, hogy te is itt kötöttél ki?

-          Mi lenne, mi lenne? Leváltottak engem a fotelbringák és a rekumbensek!

Csepel, bár nem értette miről is beszél Monti (mi az a rekumbens?), csillogó szemmel fogadta a választ: Leváltottak engem! Persze örömteli gondolatait hamar elhessegette a benne lakozó félelem. Félelem attól, hogy Ő – most már bizonyos -, soha többé nem kell senkinek…

Bejegyzés: 2016 ősz

A 87 éves Ferike (szül. Borbély Ferenc, anyja neve Lancz Mária) éppen unokájának készült kerékpárt venni. Bár alapvetően a biciklik felépítése és funkciója nem változott – váz, kerekek, kormány, egyéb felszereltségek-, mégsem tudta igazán megkülönböztetni egyiket a másiktól. Mert ugyebár Borbély Ferenc unokájának nagyon nem volt mindegy, hogy milyen biciklit kap hőn szeretett nagyapjától. Legyen menő, menő, és leginkább menő. Ennek a három dolognak teljesülnie kell!

Ferike úgy döntött, hogy informálódik egy kerékpár webáruház oldalán. Erre a túláradó információ halmazra azonban nem számított. Mégis, hosszú bogarászás után sikerült neki megérteni, hogy mi a különbség a Cross, az MTB, és a Trekking biciklik között. Azon kívül persze, hogy női, férfi vagy gyerek kerékpár az, amit éppen néz.

Végtére is azért sikerült unokájával dűlőre jutnia, vett neki egy minden körülmények között jól teljesítő és megbízható Fixi-t. A fixed gear kerékpár (manapság így nevezik, de Ferike azt sem tudja mi fán terem) kialakítása letisztult, használata végtelenül egyszerű. Ahogy nézegette a modern Fixi vonalait, hogy, hogy nem, régi Csepel biciklije jutott eszébe. Azonnal nekiiramodott, hogy minél előbb üdvözölhesse régi jó barátját.

Bejegyzés: 2016 ősz – pár perccel később

Ferike (szül. Borbély Ferenc, anyja neve Lancz Mária) lassan, és kissé félve nyitotta ki a fészer ajtaját. Lámpát gyújtott és keresni kezdte öreg barátját, Csepelt. Szomorúan vette észre, hogy kis kék bringáját már kikezdte az idő vasfoga. Színe már nem volt pompázatos, kerekei leengedtek, küllői közé pók családok költöztek. Összegyűjtötte hát a célszerszámokat, leporolta a biciklit, ráncba szedte és nyeregbe „pattant”. De nyomban meg is torpant. Félt az elindulástól. Félt attól, hogy Csepel majd cserbenhagyja, ahogyan azt akkoriban ő is tette vele. Kisvártatva mégis rávette magát az indulásra, lábait a pedálra helyezte. Ahogyan tekert, és a szél a haját fútta, Ferike újra gyereknek érezte magát. És, bár tudjuk, hogy a biciklik nem tudnak táncra perdülni örömükben, a kis Csepel úgy szántotta az utat, mintha csak a magyar csárdást járta volna. Ott és akkor, mindkettejükben ugyanaz a gondolat fogalmazódott meg: a régi jó barát az igaz barát!

Itt a vége, fuss el véle!
És boldogan éltek, míg meg nem haltak.
Aki nem hiszi, járjon utána!
Így kell befejezni?

Ui: Ha Te is egy igaz barátra vágysz, akkor kerékpár webshop!

Felkerekedni, hogy megtaláljuk a tökéletes őszi cipőt… a nők jól tudják, hogy ez körülbelül egy északi-sarki túrához fogható eseménysorozat. Legalábbis, ami az aktivizálandó lelki állóképességet, na meg a hideg-meleg élelmiszer mennyiségét illeti, ami zsúfolt, kiismerhetetlen és kietlen cipőbolt-fjordok világában a túléléshez szükséges.

Ámde most ország-világ előtt megfogadom, hogy ha tehetem, (és 2016-ban miért ne tehetném meg?), nem pazarlom az időmet és az energiámat arra, hogy a bevásárlóközpontokban vagy sétálóutcákban fellelhető cipőboltokat a nyakamba vegyem. Mostantól kényelmes cipő webshopba fogok “járni”. Átgondoltam, hogy milyen különbségeket rejt magában a két út, osztottam-szoroztam, és a következőkre jutottam:

Összefoglalva, az online cipő webshopban:

- nem zavarnak el és zárják rád a kaput gorilla méretű biztonsági őrök 5 perccel a hivatalos zárás előtt

- különösebb akadályok nélkül áttekintheted a teljes kínálatot, anélkül, hogy lépten-nyomon a többi vevőbe, cipődoboz-torlaszokba és összegányolt lábbeli-kupacokba ütköznél

- az adott cipő nem járt már 1000 másik vásárló kezében és persze lábán…H-I-G-I-É-N-I-A, emberek.

- egyedül a cipő felpróbálását nem tudjuk elvégezni neten keresztül, de ez még egyik ismerősömnek sem okozott utólagos kellemetlenséget. Barátnőm egy csinos Tamaris cipőbe fektetett online, és minden az elképzelései szerint alakult.

Nos, hölgyeim, tessék eldönteni, várom a véleményeket!

Imádatos nejem – mondván, belé a hosszadalmas habfürdőzés önt lelket esténként- kitartóan ragaszkodott ahhoz, hogy építkezéskor a fürdőbe kádat vásároljunk. Lévén rapid-zuhanyzós típus, nem igazán értettem, mit eszik azon olyan nagyon, hogy a meleg víz hólyagosra húzza össze a bőrét minden alkalommal … de beleegyeztem a fürdőkád beépítésébe (mi mást is tehettem volna…? )

Találnunk kellett egy alternatívát: úgy szerettem volna zuhanyozni, hogy utána ne a csuromvizes padlón kelljen spontán házi korcsolyabajnokságot rendeznem, ugyanis utálok veszteni…

Mea culpa… de én a zuhanyfüggönyt elavult, és kicsit igénytelen megoldásnak tartom…  A neten böngészve találtam rá a praktikus kádparavánra, egy csapásra betöltötte az apró, de annál bosszantóbb hiányt. Úgy olvastam, hogy biztonsági üvegből készült, így betörés és lövöldözés esetén nyugodtan elbújhatok mögé, megóv minden bajtól… Viccet félretéve, ez a kádparaván tényleg strapabíró, tökös kis darab, akár egy masszív zuhanykabin.  Azzal a különbséggel, hogy a paravánnal drága feleségem kívánalmainak is eleget tudtam tenni, amiért egy kövér piros pont járt a (képzeletbeli) hitvesi pontozófüzetembe. Már megérte a zuhanyfal mellett dönteni, nem igaz?…

1)      Mielőtt belevágna az ipari porszívók feltérképezésébe, határozza meg, pontosan milyen célból vásárolná meg a gépet. Lehet, hogy egyszerű száraz porszíváshoz kellene egy erősebb masina, sok esetben azonban már a vizes tisztítás igénye is képbe kerül. Olyan ipari szívó is létezik, mely akár a durvább törmelék eltüntetését is könnyedén megoldja.

2)      Egy 120 m2-es műhely tisztításához valószínűleg egy átlagos teljesítményű ipari porszívó használata is elegendő lesz, míg egy 5000 m2 területű raktár már egy bikaerős, valamint öblösebb tartállyal rendelkező eszközért kiált.

3)      Minden esetben hasonlítsa össze a szimpatikus ipari porszívók műszaki jellemzőit is. Ami elsőre olcsónak tűnik, az Ön esetében hosszú távon kevésbé gazdaságos megoldásnak bizonyulhat, és fordítva.

4)       Az előző ponthoz ahhoz is hozzátartozik, hogy a villanymotor teljesítményénél gyakran az előállított vákuum nagysága fontosabb tényező.

5)      Nem utolsó szempont az sem, hogy az ipari porszívó milyen tartozékokkal, opcionális kiegészítőkkel rendelkezik. Tájékozódjon, mielőtt meghozza a döntését!

Sok irodában van padlószőnyeg, mert meleg, kényelmes, elegáns, könnyen takarítható. Bármennyire is vigyáznak rá azonban, a lecsöppent kávé, a beleszáradt sár, a görgős székek által belepréselt kosz, rágógumi stb. hosszú távon is nyomot hagyhat rajta. Sőt! Budapesti takarítás alkalmával egyre gyakrabban találkozni kutyabarát irodákkal, ahol még a szőnyeg szálaiba ragadt kutyaszőr eltávolítása is feladja a leckét.

Ilyenkor vakarják a takarítók is a fejüket, mert egyszerű porszívózással ezek a szennyeződések nem jönnek ki a szőnyegből. Akkor mihez kezdjünk?

Száraz porszívózással csak a port és a darabos szennyeződéseket lehet eltüntetni. A foltok, szőrök, atkák és egyéb „ragadványok” eltávolításához bizony vegyszeres, gépi szőnyegtisztításra van szükség.

Nem érdemes a kölcsönzött vizes porszívókkal bohóckodni, mert azzal csak bevizezzük/eláztatjuk a szőnyeget, ami még jól be is penészedhet.

Áldozzunk a szakszerű irodatakarításra, Budapesten és környékén ma már szinte versenyeznek egymással a takarító cégek, igazán megéri profikra bízni ezt a hadműveletet is.

Mitől lesz szakszerű a padlószőnyeg-tisztítás?

A profi takarítócégek irodatakarításra ipari gépeket használnak. Ezek nagy hatásfokú úgynevezett sík-mélytisztító gépek, amelyek a szőnyeg szálaiból 360 fokban, mélymosással távolítják el a szennyeződést. A mai technológiának köszönhetően minimális, szabályozott vízfelhasználással történik a művelet, ezért a száradás is gyors.

Ha magunk takarítjuk a padlószőnyeget, ügyeljünk rá, hogy sose áztassuk azt el, a foltot is inkább speciális szerrel, vegyszerrel szedjük ki, mert a vizezéstől csak felpuffadhat a szőnyeg, és a folt is csak szétázik: nagyobb lesz, barnás karimát hagyva maga után.

Amikor ott áll az ember az új bicajok előtt és azt számolgatja, hogy a csekkeket fizesse be, vagy egy új MTB kerékpárra ruházzon be, akkor nekiáll alternatívát keresni. És rájön, hogy van is más megoldás: a bicikli építés.

Ha van egy használható váz, kormány, vagy  kerék, onnantól kezdve már csak némi kerékpár alkatrész és idő kérdése a szép, új, bicikli.

Mert igazából bármilyen kerékpár alkatrész beszerezhető a netről. Lámpa, pedál, lánc, sárvédő, kerék, nyereg és gumik széles tárházát kínálja ma már a kerékpár webshopok többsége.

Nekem igazából egy kormányra és fék alkatrészekre volt szükség, és ha már az ember építkezik, hát a teleszkópot is kicseréltem.  Elképedtem, hogy gyakorlatilag a nulláról is össze lehet rakni egy új, masszív, megbízható, minőségi bringát az új bicaj árához képest fillérekből és teljesen mindegy, hogy az országúti, városi vagy cross típusú.

Persze, némi kézügyesség és gyakorlat kell hozzá, de aki érez magában hozzá affinitást, annak még mindig sokkal előnyösebb.

Mire figyeljünk, ha mi építjük meg a bringánkat?

Röviden és tömören:

1. Testmagasságnak megfelelő vázméret
   Általában a nyeregcső hosszát adják meg ez a kerékpár hosszú, közel függőleges csöve. Megadhatják az ún. átlépési magasságot is, ez a talajtól a felsőcső tetejéig terjed.  Tehát az átlépési magasságot a lábunk hossza határozza meg, érdemes olyan kerékpárt venni, amelyiknél az átlépési magasság 5-10 centivel kisebb, mint a lábhosszunk.
2. Kerékméret
   A szám a kerék külső átmérőjére utal. Gyerek kerékpárnál ez 12-24 col, felnőtt MTB kerékpárnál 26 col, a klasszikus Csepel biciklik pedig 28 colosoak.
3. Abroncsméret

A kerékpár abroncsának, azaz a külső méreteinek megadása igen változatos. De a köpeny csak akkor megy fel a kerékre, ha a méretük megegyezik.

Aki nem akar a kerékpár építéssel bajlódni, válasszon kész, új eladó kerékpárt, de azt se csak  úgy szemre, hanem próbálja is ki: kényelmes-e tekerni, leér-e a lába, megfelelő-e a nyereg-kormány távolság, és működik-e a váltó.

Honnan tudhatja, hogy jól választott épületgépészt?

Kifogástalanul működik a fűtés, a vízvezeték és a csatorna pedig úgy szolgál, ahogy az a nagykönyvben meg van írva? A kémény szakembert csak a kötelező ellenőrzéskor lát? Akkor hálás lehet épületgépészének, hogy a tervezést és a kivitelezést lelkiismeretesen, példás precizitással oldotta meg.

A jó épületgépész arról ismerszik meg, hogy teljes körű szakértelemmel, rendszer-szemléletben látja a ház egészét, valamint követi a XXI. század környezetkímélő megoldásait. A fűtési rendszer motorja a kazán, melynek cseréje a fűtéskorszerűsítés egyik alapfeltétele. A modern épületgépészetnek választ kell adnia a kor kihívásaira, így mielőtt épületgépésszel szerződik, mindenképp mérje fel a szakember környezetbarát megoldásokhoz (pl. szolártechnika) fűződő tapasztalatait.

Kevesen tudják, hogy a teljes körű klímaszerelés is az épületgépészeti munkálatokhoz tartozó szakág, (csak úgy, mint a füstgáz elvezetése). Ha klímában gondolkodik, azt jó előre jelezze az épületgépész számára!

Ne siesse el az épületgépész kiválasztását!

Épületgépészből akad elég a piacon, ezért szánjon elég időt és energiát a megfelelő szakember kiválasztására. Ha pedig hiányosságokat vél felfedezni a már meglévő épület komfortját illetően (legyen szó a csatornáról, fűtési rendszerről vagy épp a klímáról), kérjen helyszíni felmérést, javaslatot a javításokra egy profibb szakembertől.

Osztályfőnökként minden évben rám hárul az osztálykirándulás szervezésének édes terhe. A tavalyi tanév azonban, talán mert az osztály szép lassan tinédzserkorba lépett, egyre több konfliktust hozott a gyerekek között. Minden erőfeszítésem ellenére, az osztály kezdett három csoportra szakadni: a gazdag családból származó elit gyerekek, akik a legújabb iPhone-ról szerzett tapasztalataikat osztják meg egymással a szünetben, a nehezebb sorsú, de tehetséges éltanulók, és végül a lemaradozó, rendetlen gyerekek, akiknek a szüleivel sem találkoztam még soha. Látva az ellenségeskedést, egymás folytonos méregetését és kritizálását, katasztrófát jósoltam az osztálykirándulás idejére.

Ám jött egy nagy ötlet: közös póló készítése.

Úgy terveztem, hogy az egyforma póló azt szimbolizálja majd, hogy az osztály tagjaként valójában egyelőek, és ezek alapján próbáljanak közös pontot keresni egymásban. Többféle játékot vittem a kirándulásra, és ügyeltem arra, hogy minden csapat „kevert” legyen. Néhány, az egyen pólóban töltött óra után, már kezdtek is jelentkezni az elvegyülés jelei. Olyan gyerekeket láttam együtt nevetni, beszélgetni, akiket eddig még sohasem… az „osztálypóló” segített megmutatni számukra, hogy a külsőségek helyett egymás valódi értékeire koncentráljanak.

Természetesen, a gyerekek összehozása hosszabb folyamatnak tűnik, de az első, nagy lépést sikerült megtenni efelé. A póló készítés tehát sikeres trükknek bizonyult – minden kiránduló osztálynak merem ajánlani, ha igazi osztályközösségre vágyik!

Körém a cserépkályha mindig is a régi-régi, kalácsillatú, gyertyafényes világ hangulatát varázsolta, akárhol is kucorodtam mellé.  A pompásan csillogó, melengető cserépkályha csempe szinte követelte, hogy tenyerem odaszorítsam, lapogassam, meg-megsimogassam.

A kályha nyílásán a tűz hol pattogó, hol duruzsoló táncát nézni is, hallgatni is szerettem, olyan volt nekem mindig, mint valami időgép, amit elég csak bambulni és máris a Szállást kérő róka és A csillagszemű juhász soha véget nem érő, el nem fogyó idejében találom magam.

Úgy alakult, hogy mindenféle véletleneknek köszönhetően egy vert falú, verandás családi házban találtuk magunkat a kis családommal. Véletlenek, ugye nincsenek, és nyilván az sem csak szerencse kérdése, hogy az új házikóban egy jobb időket is látott, kidőlt-bedőlt, ütött-kopott cserépkályha volt hivatva arra, hogy befűtse a lakást.

Szívszorító volt ránézni is, mintha csak egy kéregető, öreg néni ülne a sarokban némi tüzelőre és irgalomra várva. Úgyhogy nem volt kérdés: átrakatjuk.

Több, magát mesternek nevező iparos is megfordult nálunk, csóválták a fejüket, aztán hamar szélnek eredtek. Türelem rózsát terem, mondogattuk, mivel a közeledő nyár vége már erősen birizgálni kezdte kötélidegeinket.

Mígnem egyszercsak betoppant hozzánk egy idegen.

A faluban keresett valakit, akihez cserépkályhát rakni jött Erdélyből, de csak a nevét tudta az illetőnek, a házszámot nem, s mivel a mi portánk a legszélső a faluban, hát hozzánk kopogtatott be elsőnek.

Ki nem találná a kedves Olvasó, hogy hívták ezt az embert, úgyhogy elárulom: Ábel volt, ahogy az apja is és a nagyapja is. Egy erdélyi kályharakó dinasztia legifjabb sarja ült a konyhánkban a tejeskávéját szürcsölve.

Két hétig maradt nálunk. A cserépkályha csempét úgy hozattuk, mert azt éreztem, ez a kályha megérdemli a kézműves, samottos, népi motívumos díszcsempét. Ábel pedig nagy gondosan átrakta, megfiatalította „az öreg nénit”.

Miközben tapasztotta, mesélt. Akkor is mesélt, amikor volt hallgatósága, akkor is, amikor senki sem volt a szobában. Határozottan azt éreztem, nem is minket szórakoztat, hanem a kályhának mesél. Mint két jó barát, akik már rég nem látták egymást és most ráérősen, tövirül-hegyire kitárgyalnak mindent.

Munkája befejeztével továbbállt. Mai napig nem tudjuk, ki is volt az a falubeli, akihez eredetileg indult.
A cserépkályhánk azóta is vígan ropogtatja az akácfát, s ha valaki odaül mellé, abba sem hagyja a mondókázást. Ki tudja, lehet, hogy olyankor is Ábellel kommunikál a népmesék ősi nyelvén…